Miért pont tréning?
A tréning módszer a felnőttképzés egyik leghatékonyabb módja. Lehetővé teszi, hogy a résztvevők védett közösségben megismerjék saját erős és gyenge pontjaikat, új készségeket tanuljanak, és ezeket komoly tét nélkül be is gyakorolhassák. A tréningen a humanisztikus pszichológia értékeit tartjuk szem előtt, a résztvevőket felnőtt, önmagukért és a viselkedésükért felelős személyeknek tekintjük. A tréningen nincsen kötelező tananyag, vizsga - mindenki saját magának felelős azért, hogy a tréningen mennyit tanul meg önmagáról, önmagának. Így tehát minél aktívabban vesz részt valaki egy csoportban, minél nyíltabban és őszintébben beszél, annál többet vihet haza a tréningen tanultakból. A tréningen a résztvevők egymástól tanulnak, a csoporttársak gondolatai, tapasztalatai, érzései is segítenek a saját problémák legyőzésében. Ezen kívül helyzetgyakorlatok, és más tréningeknél szokásos játékok segítségével sajátíthatnak el új készségeket és ismereteket. A tréner a képzés folyamán nem minden dolgok tudója, hanem a gyakorlatok, folyamatok és a beszélgetések irányítója.
A képzés 30 órás, ezt rendszerint egy 3 vagy egy 4 napos tréningen valósul meg. A négy nap lehet 2*2 is, hétköznap és hétvége egyaránt.
A helyszín változó, oda megyünk, ahol a résztvevők többségének közel van. Arra is van lehetőség, hogy az Ön lakóhelye közelében legyen a tréning, melyen Ön akár ingyen is részt vehet – részletek a Kedvezmények oldalon.
A tréning módszer:
A tréning szót azért részesítjük előnyben a tanfolyam szóval szemben, mert a felnőttoktatás gyakorlatában megszokott előadások és szemináriumok itt egyáltalán nem, vagy alig szerepelnek. Nem az "okos előadók" és a "tudásra szomjas hallgatók" kétes feltételezésére épít, hanem felnőttnek tekinti a résztvevőket. Felnőttnek lenni pedig annyit tesz, hogy felelősséget vállalok azért, ami velem történik.
A tréning-módszer az un. "résztvevő" tanulásra épít. A foglalkozásokon és a tanulságokat megfogalmazó megbeszéléseken is a résztvevőké a főszerep. A tréning vezetői elsősorban a foglalkozások levezetésére és a megbeszéléseken is inkább a kérdések megfogalmazására szorítkoznak. A résztvevők számára ez az aktív szerepkör lehetővé teszi, hogy tevékenyen alakítsák a foglalkozások tartalmát, és ez az aktív részvétel a felelősségvállalás, az elkötelezettség kialakulásának alapfeltétele.
A tanulási folyamatot a "tanuló közösségben" a bizalmon alapuló, egymást segítő légkör ösztönzi és támogatja. Az erősödő nyíltság, a résztvevők oldódása lehetőséget ad a próbálkozásra: új viselkedéselemek kipróbálására, majd megerősítésére.
A tréning gerincét többnyire az un. strukturált tapasztalatszerző gyakorlatok alkotják, melyek bizonyos élethelyzeteket szimulálnak játékos formában. A játékos jelleg biztosítja, hogy a résztvevők spontán módon viselkedjenek, és a mindennapok során beléjük rögzült magatartásmintáikat kövessék. A játék befejezése után a csoport elemzi a történteket, megbeszéli a tanulságokat, és végül a leszűrt tapasztalatokat általánosítja a hasonló jellegű élethelyzetekre. Az így levont tanulságok, bizonyos törvényszerűségek felismerése és tudatosítása lehetőséget biztosít arra, hogy amikor a családi élet során hasonló helyzetekkel, problémákkal találkoznak, elkerüljék a szokásos buktatókat, illetve a korábbiaktól eltérő, hatékonyabb megoldásokat válasszanak.
Hasonló módon történik a többnyire saját élményeken alapuló szerepjátékok feldolgozása is. A tanulási lehetőséget növeli a visszajelzés egyik fontos eszköze, a gyakorlatok során készített videofelvételek visszanézése is.